Sziasztok!
Nem ismertem az oldalt, egy kedves barátom ajánlotta, miután elolvasta, milyen kalandokba keveredtünk egy kellemesnek induló, majd igencsak kacifántosra sikeredett nyaralás kapcsán.. egy internetes blogom már van, ott szembesült a sztorival és így került szóba a Homár.
Ezúton is köszönöm neki.
..és íme, maga a sztori:
Törökország.. ahol hosszú ideig éltem... ahova állandóan visszajártam... és ahova soha többet nem megyek...
Az az ország, amit második hazámként szerettem... az embereket, a konyhát, a zenét... a piacot, az illatokat, a fűszereket.. az orient kultúrát,a sok ezer éves múltat, a szőnyegeket, a réz dolgaikat, a frissen sülő pidét, a güllac-ot, a sütlac-ot, a rakit és a többi, csak oda, hozzájuk tartozó dolgot...
Sok-sok embert rábeszéltem, hogy menjen, hiszen a helyiek a vendéggel mindig kedvesek, barátságosak, vendégszeretőek.. olyan embereket sikerült meggyőznöm, akik fujjogtak Törökország hallatán..
Ezentúl én is fujjogni fogok...
2,5 éve voltam utoljára és rettentően megváltozott minden...
Negatív irányba.
Kapzsiság, nyomor, harácsolás... ..és országos szintű verseny a "Hogyan nézzük hülyének és vegyük le minnél jobban a turistákat, akikből -nem annyira mellesleg- élünk és nélkülük éhen halunk?" versenyben..
Kevés a hal, sok a fóka.
Tél van, nincs szezon.. kevés ember, kevés pénz.. ..és emiatt talán, vmi olyan mérhetetlen, pofátlan stílus, hogy áll-leesően, arcpirongatóan szégyenteljes...
Ultra all inklusive ellátás mellett, ami -ugyi?- a létező legmagasabb kategória, az 5 csillagos szállodában lukas törölközőt kapsz(!!) és köntöst is csak úgy, ha fizetsz.. két személyre 100 Euro-t!!!
Extra felárat fizettünk, mert lakosztályt kértünk, ami természetesen csak a számlán szereplő /mert itt legalább az volt/ és kifizetett összegben szerepel, a valóságban egy standard, kétágyas szobát kaptunk, ami ugye, sem árban, sem minőségben nem ugyanaz.
Dupla árlap a wellness részlegben, megállapodsz, igénybe veszed a masszőrt, a bárakármit, majd eléd dugnak egy másik árlapot, amin természetesen már egy emelt ár szerepel... a masszázs 70 Eu helyett 120.. az egzotikus borfürdőért 300 (!!!) Eu-t számol a pasas a recepción... és nem, nem lehet a szobához írni, rögtön és ott kell fizetni.. cash.. kártyát sajnos nem tudnak elfogadni..
A bazárban is hülyének néznek.. a játék, az alku hozzá tartozik a helyhez, de az, amikor a műanyag csizmákért 300 eurót kérnek, már nem annyira vicces... ugyanúgy nem az, hogy a hamisított Louis Vuitton táskákat 250-300 Euróért próbálják rád erőszakolni, ..majd becipelnek egy újabb rakás holmit, hogy igazi is van, ha kell, de az 600 Eu...
De ezeken nem akadtunk fel, ill. nem olyan mértékben, hogy hagyjuk zavarni a pihenésünket... ..röhögtünk rajtuk, hiszen szánalmas a dolog..
Jöttünk-mentü
A taxi a hotel és a város között nagyjából mindig ugyanannyi volt, lévén a távolság is ugyanannyi, mert a szálloda és a város sem megy odébb máról holnapra.. ismertük az árakat, hiszen akkor már negyedik napja használtuk mi is a sárgákat.. 30 YTL , török líra volt a kialkudott ár..
Mentünk is újra, leintettük a taxit, megegyeztünk az árban... majd a taxis elvitt bennünket vmi olyan sötét, fos helyre, ahol még életemben nem jártam, de leginkább a venezuelai nyomornegyedekkel vetélkedett, ott láttam ilyen rettenet bádog nyomortelepet... már épp kezdtük visszafelé szívni a levegőt, amikor újra feltűnt a civilizáció... legalábbis építészetileg...
Ugyanis a pasas közölte, hogy megérkeztünk, fizessünk. Mivel a hely nem igazán hasonlított az előzőekben már többször bejárt Antalya centrumhoz, amit -ha semmilyen nyelven nem beszélsz is, nehéz félreérteni-, jeleztük, hogy nem ide akartunk jönni, vigyen a megbeszélt helyre. Nem vitt sehova, pénzt akart. Elegünk volt az egészből, adtunk neki 50 YTL-t, amiből nem akart visszaadni.. nagy nehezen odadobott vmi aprót, majd miután nekem ott már eldurrant az agyam, sikerült belőle még egy tizest kipaszírozni.. ne értsd félre, nem a tíz lírára volt szükségünk, hanem felháborított az egész, amit művelt, de talán ez érthető... kikászálódtunk a taxiból, épp csak hogy, mert még félig bent voltam, amikor ez a barom elindult...
Sétálva próbáltuk felmérni, hogy egyáltalán hol is lehetünk, próbáltunk szerezni egy másik taxit, kérdezősködtünk és elindultunk gyalog a centrumnak mondott irányba...
Jó tíz perc múlva egyszer csak megjelent újra a taxis, befékezett előttünk, kiszáll és elkezdett bennünket rángatni, ordibálva.. utca hosszat... az emberek kiszaladtak, halál kínos volt... az ember újra be az autóba, utánunk, majd 20 percen keresztül... majdnem elgázolt, rángatott, próbált verekedni és ordított, amiből mi nem értettünk egy kukkot sem... végre találtunk egy rendőrautót, de nem ült benne senki... elkezdtem kiabálni, rendőrt hívva... előbukkant egy egyenruhás fickó, majd a nem messze levő bankból hívtak vkit, aki egy kicsit beszélt angolul... közben gyültek körülöttünk az emberek, egyre több taxis is megállt és akkor derült ki, hogy ez a patkány azt ordibálta, hogy mi elloptuk az ő pénzét!!
Majdnem meglincseltek bennünket, a rendőr erősítést hívott, bennünket elszállítottak a rendőrautóban, akkor még azt hittük, hogy a mi védelmünk miatt... aztán kiderült, hogy kurvára nem...
Gyanusítottak lettünk... kiforgatták a zsebeinket, a táskánkat és ím, ott volt a bizonyíték... hiszen volt nálunk pénz... euró és török líra is... ami előzőleg természetesen azé az ágrólszakadt taxisé volt és mi elloptuk tőle...
Azé a büdös, mosdatlan, fokhagyma és izadságszagú faszkalapé, aki életében nem látott és nem is fog összeszedni annyi pénzt... a rajtunk levő ruha többet ért, mint amennyit ez a patkány életében valaha is keresni fog!
De természetesen a rendőrök neki hittek... hiszen ő volt otthon... és vele tudtak kommunikálni...
..és természetesen logikus, hogy mi, akik odamegyünk és költjük a pénzünket, egy szaros helyi taxis pénzét lopjuk el, mert abból akarjuk finanszírozni a következő kebabunkat..
..és természetesen a hátsó ülésről kotorászunk a zsebében, amit ő - szintén természetesen- ott és akkor nem érez és csak jóval később vesz észre..
..és természetesen a taxis felismerte a pénzt! Hát hogyne ismerte volna fel! Hiszen tök egyforma az összes bankó, nem??
..és természetesen azt sem értették, hogy kértük, vegyenek ujjlenyomatot a pénzről, tőlünk, a taxistól és villámgyorsan kiderül, ami mindenki számára amúgy is nyilvánvaló..
A következő pár órát nem kívánom senkinek! Azt a megalázó, gusztustalan hozzáállást, azt a mérhetetlen bunkó stílust,ami ott volt, szavakkal nem lehet leírni...
Nagy nehezen felhívhattuk a konzulátust,ahol is egy Papp nemtommi nevű hölgyet kapcsoltak, aki azt mondta, hogy ő a konzulhelyettes... majd a következő mondata az volt, hogy "..igazándiból nekünk már lejárt a munkaidőnk...."
Sz
Nem hívta vissza a rendőséget, ergo beszélhettünk volna a lakásom melletti zöldségessel is... annyit javasolt, hogy kérjük meg a rendőröket, hogy faxolják át a követségre a jegyzőkönyvet, majd ott lefordítják nekünk.. amit természetesen a rendőrök nem tettek meg, bár az egyik egyenruhás beszélt vele, természetesen az én telefonszámlám terhére, törökül.. miután majd negyed óra cseverészés után sikerült visszaszereznem a saját telefonomat, a konzul helyettes hölgy azt mondta, hogy szerinte fizessünk és akkor, a rendőr állítása szerint, aki megígérte neki a telefonban, elengednek bennünket!!!! Ha aláírjuk a jegyzőkönyvet, amiről sosem tudjuk meg, hogy mi állt benne, akkor nagy valószínűség szerint lecsuknak...
Fizettün
Nem kellett messzire menni... két utcányira volt a rendőrségtől... ahol te is, a barátaid is, az ismerőseid is sétáltak, sétálnak, ha befizetnek jó pár ezer forintot, eurót egy kellemes nyaralás reményében..
Nekünk nem volt az. Soha többet nem megyünk oda!!
..és a legmegdöbbentőbb, hogy Törökország 5 éven belül -állítólag- az Európai Unió tagja lesz... ezekkel az emberekkel fogja elárasztani Európát...
Amit lassan Egyesült Balkáni Köztársaságok néven hívhatunk.
Ps: A történet kerekségéhez az is hozzátartozik, hogy a hazaérkezésünk óta eltelt pár napban, miután jeleztük a hotelt érintő panaszainkat az utazási irodánál, arra kértek bennünket, hogy ezt írásban is közöljük és már most felajánlották, egyelőre szóban, hogy kárpótolnak bennünket egy másik utazással, a történtek miatt.
A mo-i utaztatás horrortörténeteinek tükrében, azt hiszem, ez sem kis eredmény!
